HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek


2008.09.24. 11:00 Scala

Recski kényszer-munkatábor, emlékmúzeum - 2008. (2.)

Az egyetlen újraépített barakk korhű belseje. 

Fürdőhelyiség:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy szobányi kiállítás a barakk másik nagyobb helyiségében.

A kényszer-munkakötelezettek egyen'rab'ruhája, a jól ismert piros mínium (?)  csíkkal az oldalán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csizma is tartozik ehhez a ruhához, talán ez volt a kényszermunkások közül választott felügyelőké...

A Faludy könyvben különleges jelentőséget kap majd a csizma. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kőbánya, kőtalicska. A rabok hamar felsimerték, hogy a munkavégzés, teljességgel felesleges, a minél gyorsabb likvidálás eszköze. A jó munkavégzéssel semmilyen előny nem járt. A napi 12-15 órás fizikai munkához elegendő élelmet, vagy megfelelő egyéb ellátást nem kaptak. Haláltábor. 

Egyetlen védekezési lehetőség a minél kevesebb mozgás volt: lassú munkavégzés, kiszámított számú és lendületű mozdulat. Minden áldott nap kihajtották őket a bányába, mínusz tíz fokban is. Ha nem volt jelen a felügyelő, leálltak. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az utókor koszorúval emlékezik:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyetlen kicsi kályha az egész cúgos faépület fűtésére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az alvópriccsek zsúfolásig meg voltak töltve:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Linkgyűjtemény a kényszer-munkatáborral kapcsolatos képekről:

Rövid MTI bejegyzés, egy fekete-fehér képpel

Cikk a gondola.hu-n

Személyes beszámoló az emlékmúzeum egyik látogatójától, saját képekkel a fotozz.hu-n

Panorámaképek, mintha ott járnál

Békefy Zoltán blogbejegyzése, képekkel -  Igen jó!

5 komment

2008.09.18. 08:15 Scala

Recski munkatábortábor - 2008.

Most csak képek, némán.

A végére úgyis kiderül a tervem... Aprólékosan lefényképeztem valamennyi kötetet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyiket - ha jól emlékszem - 1998-ban, tíz kerek esztendővel ezelőtt olvastam. A legismertebbiket. Akkor még élt a szerző is.

Sőt mi több, hallatott magáról. Egzisztenciális gondok és pikánsnak szánt, furcsa fotók kísérték. Ma már nincs közöttünk. Inkább költőnek vallotta magát, mégis a regényét ismerik.  Én sem vagyok ezzel másként. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen álló bunkert a túlélők által létrehozott és fenntartott alapítvány építette újjá. Utoljára az Antall József vezette kormány foglalkozott a tábormúzeummal.

Nos... Nem értem. Illetve dehogynem értem. De ez a blog irodalomról szól. Kis közvéleménykutatás tehát: olvasta a Drága Látogató Közönség az itt szereplő könyveket? Ha igen, melyiket?

Először 'A "Mátrai" Lovagrend' címűről gondoltam postolni. Majd. Képek korábban lesznek, sok készült. Az új rovat címe: Recsk. 

 

9 komment