HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek


2009.01.25. 06:00 Scala

Jorge Amado: Gabriela

Jorge Amado: Gabriela - Szegfű és fahéj

(Egy brazíliai város történetéből)

/kézirat befejezése: 1958./

fordította: Szalay Sándor (1961)

A Világirodalom Remekei Sorozat, Európa Könyvkiadó, 1975

412 oldal, 600,- Ft

A-

 

Tegnap kezdtem el. Nem tudtam aludni a koplalástól (folyadéknap); a gép lemerült, majd nem akart felcsatlakozni a netre; nem maradt más, csak az olvasás.

Igen jónak tűnik. Kellőképpen hasonlít imádott GGM stílusára, szerintem nem lesz gond. ;-) 

Az én kötetem is antikvár darab, tavaly nyáron szereztem be, de szerencsére jobb állapotú, mint a képeken látható.

 /Kedves Mindenki! 


Technikai okokból a blog működtetése várhatóan KÉT HÉTIG szünetel. A sajátbejáratú eszköz szervízben van.

Igen, eltaláltátok, a hálózati adapter résznél van a gond, de most érintkezésileg.

Az Amado könyvet folytatom, tömény, de tetszik. GGM és egy brazil kosztümös szappanopera keveréke.

Legyetek jók, őrizzetek meg emlékeitekben!

Üdvözlettel,

Scala/

 

 

Frissítés 2009. február 12. csütörtök

Visszatértem, a post folytatása hamarosan...

2009. április 19. vasárnap

Repül az idő, de nem feljtek. ;-)

 

Szólj hozzá!

2009.01.18. 17:00 Scala

Jorge Amado: Zsubiabá

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jorge Amado: Zsubiabá

(eredeti cím: Jubiabá; 1937)

/a kézirat befejezésének éve 1934/,

fordította: Benyhe János (1952)

'A Világirodalom Remekei' sorozat, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

272 oldal, 700,- Ft

B + (a második fele A -)

Szomorú és szép történet a szegénységről: négerekről, mulattokról, fehérek nyomoráról. Népművészeti és szociológiai pontossággal megírt, lírai részekkel tarkított regény. 

Jelenleg a 140. oldalnál járok. Ami tetszik, az az életfolyás-szerű történet: minden ami jó, minden ami rossz, körbelengve egy nagy adag reménytelenséggel. A meglehetősen lehangoló részek is - tulajdonképpen - szépek.

Ami nem tetszik: a történet linearitása. Maga az elbeszélésmód sem annyira elragadó, mint egy jó García Márquez könyvnél. Azonban több Amadot is beszereztem, úgyhogy végig fogom őket olvasni. Nem tudok sokkal többet írni, még be sem fejeztem. Azt hiszem a legnagyobb baj, hogy összességében kissé avittnak érzem. Nem olvasok belőle, csak harminc-negyven oldalt együltömben.

Ha valami végtelenül szép és reménytelen olvasmányra vágyunk, érdemes kézbe venni.

Kezdetek óta kísért a gondolat, hogy már láttam filmen vagy talán olvastam (és abbahagytam) tizennyolcéves koromban. Utána kellene néznem.

Frissítés 2009. január 19. vasárnap

Már majdnem befejeztem a regényt. A 140. oldaltól határozottan jobb, sőt, kimondottan tetszetős. Elkerülnek a főszereplők Bahiából. A dohányültetvény és az ottani munkásélet, majd a tehervonaton menekülés, a cirkusz-epizód, és végül vissza Bahiába fordulatos, de őszintén és nyersen szép része a műnek. Ami ott történik illetve történt sokkal inkább magával ragadott, mint a könyv eleje. Bevallom szükségem volt erre a balanszra, és sokat töprengtem, változtassak-e a végső értékelésen. A fent látható- kicsit béna - dolog lett belőle...  

Eszembe jutott a Lindinalva epizódról Gabriel García Márquez Bánatos kurváim emlékezete című könyve, ami egyáltalán nem tetszett. Jorge Amado mesterien bonyolította ezt a szálat, lehet én vagyok a naív, de erre a megoldásra nem is számítottam. Talán a könyv linearitása és a sok epizódból összeálló történet miatt nem gondoltam, hogy visszatérünk Lindinalvához.

Bizakodó vagyok a többi Jorge Amado könyvemet illetően. Most megyek, befejezem a Zsubiabát. 

Na, a vége kissé didaktikus lett, a sztrájktól érzett felszabadító gondolatok és a proletariátus győzelme kicsit sok volt. Maga a sztrájk leírása és beilleszkedése a történetbe viszont jó. 

Összességében szép könyv a Zsubiabá.

Benyhe János meleg hangú Utószójából sok mindent megtudtam, és visszaidéztem, hogy ebben a sorozatban minden kötet végén volt egy ilyen, tudományos, de emészthető összefoglaló a szerző munkásságáról. Hiányzik ez sok mostani kötetből. Nem azt szeretném, hogy minden regény végén legyen egy tényanyag-tár, de még hasonlót sem tudok, olyan színvonalon megszerkesztve, mint ez A Világirodalom Remekei sorozat volt, anno. Visszatérve Amadohoz:

A Zsubiabá első könyvei egyike, abból a korszakból, amikor évente írt egy regényt. (Kakaó, 1933; Veríték, 1934; Zsubiabá, 1935; Holt tenger, 1936; A kikötő rémei, 1937; Végtelen földek; 1942). A szerző az észak brazil elbeszélőkhöz tartozik, annak ellenére, hogy számunkra ő képviseli a brazil életérzést. Néhány déli írás is megjelent magyarul (például Érico Verissimo: A többi néma csend), "harsány mozgalmasságot, és tetszetős bestseller irodalmat" kell elképzelni. Az amadoi északi regény viszont "tragikus emberi indulatokkal terhes, forradalmi művészetet" jelent. Amado tehát "hazájában csak az egyik irányzatot fémjelzi, de az ottani legjelentősebb irányzat, legnépszerűbb íróegyénisége". /Ez a mondat Paolo Coelho megjelenése óta azt hiszem nem így hangoznék, de mindegy./

Amadot pedig nemhogy nem szürkíti el a földrajzi és kulturális távolság, hanem ellenkezőleg: valóságos nagyságában mutatja meg. Ezért érezzük úgy, hogy Amado túlnőtt egy irányzat, egy iskola, egy divat keretein, és ha regényeiben az északi tengerpart, a bahiai kikötő, az ilhéusi kakaó- és kávéföldek lírája lüktet is, művészete korunk egyetemes összefüggéseihez igazodik, és mindenféle vidékies szűkkeblűség és kicsinyesség idegen tőle. 

 Előbbi idézettel tökéletesen egyet kell, hogy értsek.

 

Végezetül néhány adat, link a szerzőről, illetve a könyvről: 

1.)

Legeza Ilona könyvismertetője a Zsubiabáról

részlet:

Az író ebben a regényében az északkeleti munkások és munkanélküliek gondjaival foglalkozik, és a brazil polgári társadalom számos ellentmondását tárja fel finom tárgyi megfigyeléssel, folklorisztikus elemmel, melyben a kikötő, a matrózkocsma, a néger vallási szertartások sejtelmes légköre teremti meg az Amado szívének mindig oly kedves bahiai atmoszférát.

Ebben a regényben is a lírai jelenetek a legjobbak, amelyek a valóságot egy magasabb szférába emelik.

2.) Rövid blogos vélemény a szerzőről.

/A Flor asszony két férje című könyvet ajánlja figyelembe, azt hiszem az lesz a következő Amado mű, amelyet magamévá teszek. Úgyis volt egy álmom a regénycímmel, még 2008. júniusában. Az arról szóló postban majd elmesélem./

3.) Lista azokról a filmekről és rendezőkről, akikkel Amado történetíróként együttdolgozott

A Zsubiabá nincs köztük.

4.) Másik filmlista az IndexKultról, itt sokkal több mű szerepel, nincsenek rendezők, de itt van a Zsubiabá.

5.) 2001., MTI hír a szerző betegségéről, egészségi állapotáról és rövid leírás művészetéről az Új Szóban.

 

 

4 komment