HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek


2008.01.26. 01:42 Scala

Milyen a jó könyv?

Néhány gondolat arról, ezidáig mikor vett le a lábamról egy regény:

- a gondolatok fűzése és megjelenítése vagy a szerkezet egyedi, dinamikus

- a műnek van sodrása

-egyetemes emberi érzések megjelenítése, kortól, kultúrától függetlenül

- bevon a "saját birodalmába", (és én olyan olvasó vagyok, aki hagyná magát akár minden alkalommal - mármint bevonni -, de valahogy mindig csak a jóknak sikerül...)

- egyéni gyengém: a párhuzamos idősíkok (pl: filmben az Angol beteg, vagy könyv: Szabó Magda: Katalin utca, Szemlélők), de ez nem elmaradhatatlan

Gabriel García Márquez írta magáról, ő nagyon ritkán mer belegondolni, megjelenés után mennyi rengetegen olvassák el, szószerint így fogalmazott:

"Írni mindig borzasztóan nehéz. És keveseknek olyan borzasztó mint nekem, mert valahányszor kiválasztok egy szót, arra gondolok, hogy hányan fogják olvasni. És ez vérfagyasztó."

(A világ, ahogyan Gábriel García Marquez látja, Piedad Bonnet válogatása, ford. Székács Vera, Magvető Kiadó, Budapest, 2006.)

A nagyoktól csak tanulni lehet, a többiekkkel meg valójában foglalkozni sem érdemes! 

"Mi, írók, két nagy csoportba tartozunk: az egyikbe azok, akik írnak, a másikba azok, akik nem írnak. Azok, akik nem írnak, jobban látszanak, a divat világát is ők töltik meg. Írónak lenni divat, úgy is ha az illető nem ír. És aki divatos, annak annyi társadalmi kötelezettsége van, mint amennyi egy filmsztárnak vagy szépségkirálynőnek. A többi író, azok, akik írnak, kevésbé láthatók, mert túlságosan leköti őket az írás." 

(A világ, ahogyan Gábriel García Marquez látja, Piedad Bonnet válogatása, ford. Székács Vera, Magvető, Budapest, 2006.)

Szólj hozzá!

2008.01.25. 23:25 Scala

Mert szépirodalom nélkül élni nem érdemes!

 Gabriel García Márqueztől tudom, hogy "a jó könyvek újraolvastatják magukat".

A két alkalom között eltelhet akár harminc év, szerintem nem számít. 

 

 

 

 Mindig szerettem volna könyvklubnak tagja lenni, gondolok itt egy olyan társaságra, akik szeretik az irodalmat és heti-kétheti találkozásaik alkalmával értékelnek egy regényt /  novella-kötetet. Az ilyesmit komolyan kell csinálni, mert a művet, illik - sőt igen célszerű - el- (vagy újra) olvasni. Persze lehet diskurálni egy irányzatról, divatról, szokásról, de főként a szépirodalmi művek vannak középpontban.

Rengeteg oka van, miért nem valósult meg az elképzelés, és eredeti formájában már nem is fog, hiszen egy ilyen felület sokkal kényelmesebb. 

Ezzel a bloggal pótolni szeretnék.

Tematizálva a 2008. valamint a 2009. évet: Doris Lessing, Orhan Pamuk, Salman Rushdie, Szabó Magda, Gabriel García Márquez, José SaramagoAntoine de Saint-Exupéry, Maurice Druon, Jorge Amado  könyveivel kívánok foglalkozni. Kitérőként pedig Görgey Gábor, Oscar Wilde és Alberto Moravia egy-egy művével. Valamint elszánt kísérletet teszünk a 20. századi japán regényirodalom három jeles képviselőjének megismerésére. 

4 komment