HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek

2012.12.29. 21:34 Scala

Valami igazán eredeti - Tim Davys: A halállista

A halállista.jpg

Tim Davys: A halállista

(Amberville)

Krimi, 2009

Fordította: Varga Bálint

300 oldal

Agave Könyvek, 2010

A-

Régebbi történet, 2010 karácsonyán veszem meg a képen látható könyvet férjemnek,  a plüssállatokkal teli világ miatt. A metrón látom hirdetve, nálam az ablakra ragasztott könyvreklám működik. Így sem jegyzem meg a kiadót, az Alexandrában Ulpius-ként kérem, a címet nem tudom, összecsődül három eladó, amíg rájönnek, hogy Agave. Egyik kicsit le is néz, hogy keverem a kettőt. Egy null oda.

Tudni kell rólam, hogy a karácsonyi ünnepkör a sok vendégeskedés miatt mindig, és előre fáraszt , végül aztán jobban sikerül, mint amire számítok. Itt hangsúlyozottan nem a saját családomról van szó, ők szokták hozni a megelőlegezettet... Na haladjunk! Az idei ünnepi készülődés közepette eszembe jut a könyvecske: anno 2010 végén vele telik el a pizsamás szünet négy napja. Egy olyan karácsony, amit szívós szervezéssel minimalizált formában vezényelek le... Élvezzük! Persze én olvasom a kötetet elsőként, írni is tervezek róla... Azért kapott A mínuszt, mert néha akadozik a nyelvezete; ezt leszámítva bátor, eredeti, elég stabilan vezetett, viccesre sikerült darab. A maga kategóriájában - könnyedebb, szórakoztató irodalom - persze.

"Kígyó már idegesen ült a Volga Sport GTI kormánya mögött, és azon tűnődött, mégis hogyan kellene kocsit vezetnie. Vett egy hüllőkre adaptált kocsit automata váltóval, a gázzal és a fékkel faroktávolságban, de utálta tekerni a kormánykereket, oda meg vissza csúszni-mászni azért, hogy kanyarodjon. Mindig is nevetségesnek tartotta a kocsit vezető kígyókat. Ezen felül még mindig dühös volt, amiért ilyen helyzetben találta magát régi bajtársaival - Medve Erik vezetése alatt. Az élete annyira szörnyen bizonytalan, gondolta, annyira megjósolhatatlan történésekkel teli. Különben is, a véletlent nem lehet meghatározni."

Több, mint krimi, amire útközben jöttök rá. Egy modern társadalom-, élet-, de legfőképpen lélekrajz. Filozófusi hajlamú, önreflexív szereplői egy szigorúan tervezett és rendezett világban léteznek, aki látta A sziget című filmet tudja hova kötni.

"Kígyó Márk akkor kopogtatott be Lali lakásának ajtaján a fűzöld utcában, amikor egy enyhe szellővel elkezdődött az Esti Időjárás. A barátai nem csináltak különösebb ügyet abból, hogy eljött. Varjú Tom-Tom a konyhában állt, és egy irdatlan nagy koktélsékert rázott, Lali és Erik a teraszon beszélgettek. (...) Amikor Tom-Tom is megjelent, Lali komoran megköszörülte a torkát.

- Itt az ideje pohárköszöntőt mondani - jelentette ki, miközben a varjú kitöltötte a koktélokat - abból az alkalomból, hogy megint együtt vagyunk. És persze igyunk a sikerre. És az időre, ami nem tett minket rondábbá, öregebbé, bölcsebbé és - kacsintott Lali a kígyóra - ravaszabbá.

Aztán harangnevetésével Lali koccintásra emelte poharát. A többiek is így tettek, a hideg alkohol pedig felmelegítette megfagyott lelküket. Az este - mint mindig - kellemes volt, de nem meleg."

Summa summarum a könyv több lesz, mint amivel beharangozzák.

"Elképzeltem magamban, hogy nem veszek tudomást intuitív képességemről, amivel különbséget tudok tenni jó és gonosz között. A saját meggyőződésem és a társadalom normái közti feszültség még jobbam megnehezítette amúgy sem könnyű tinédzseréveimet.

Hittem benne, hogy egyszer saját magam leszek.

És ehhez csak fel kell nőnöm.

Szerencsétlen barom.

Hadd mondjak pár példát.

(...)

Egyik reggel apával beszéltem,amikor nem sietett, az asztalnál ült, hideg kávét ivott és olvasta az újságot. Így szerette a kávét. Hidegen. A tőlem telhetően mindent megtettem azért, hogy kifejezzem az érzéseimet. Apa igazságérzete bénító volt. Ez volt egyik legjellemzőbb tulajdonsága, és azt hittem meg fog érteni.

De nem értett meg.

Úgy nézett rám, mintha elment volna az eszem. Azt motyogta, hogy az élet nem engedi, hogy megszelídítsék. Hogy az elvek a túléléshez kellenek. Hogy a jó és a gonosz fogalmát mindig kontextusban kell értelmezni. Miután megunta a saját érvelését, olvasta tovább az újságját és itta a hideg kávéját."

A blog nem finanszírozott, nem nyomatok arra érdemes vagy érdemtelen könyveket, és tudom, hogy "többen is olvastok olvasás helyett", amely okból igyekszem hosszabb bejegyzésekkel és az átlagosnál több idézettel impressziókat átadni; jelen esetben viszont azt mondom, ezt érdemes végigélvezni a maga eredetijében! Az első három fejezet itt.

Amberville lakói mindannyian plüssök, a vezetéknév utal kinézetükre: Medve Erik (a főhős), Rinocérosz Emma (az anyukája, nem tévedés, majd megtudjátok...), Varjú Tom-Tom, Gazella Lali, Kígyó Márk (a csapat), Galamb Miklós, Varangy Kristóf stb.

A történetet nem akarom kibontani, a lényeg röviden, hogy a halhatatlan plüssök életét szigorúan szabályozza a rend, végső sorsukról pedig egy lista dönt, amelyre felkerülni egyet jelent a megsemmisüléssel. Ez a halállista. Az alvilág vezetője Galamb Miklós fülest kap, miszerint rákerült a listára, és rátör a halálfélelem. Megtalálja főhősünket, aki több okból alkalmas a feladatra (zsarolható, rokoni szálak fűzik a hivatalos szervekhez, van zsivány múltja, de egzisztenciája is, amit nem akar kockáztatni, egyszóval A nagybetűs Megoldás). Galamb Miklós tehát nem sokára egy túl korai időpontban meglátogatja Medve Eriket, megzsarolja, így kénytelen-kelletlen elindul egy nyomozás, melynek célja, hogy a zsaroló nevét kihúzzák a listáról. Kiderül a végére minden, mint egy jó krimiben, extraként egy amerikai-olasz maffiafilmet kevert Tim Davys a masszához, hulladékgazdálkodással, egyházzal, minisztériummal, sok-sok érzelemmel.

Felkészülésképpen jelen bejegyzésre felkeresem az utolsó oldalon közölt honlapokat: van a kötetnek saját home-page-je; meg egy gyenge, ezért kontraproduktív reklámvideója. A svéd származású, álnéven író szerzőről (svédül egy kurta wikioldal) az utolsó oldalon ennyit tudunk meg:  

„Viharos és sötét éjszakán születtem egy messzi, messzi országban. Húszéves korom előtt egyetlen könyvet sem olvastam. Képregényekből, magazinokból és filmekből tanultam meg, hogyan kell egy történetet elmesélni. Tanultam irodalmat, állást kaptam, találtam magamnak egy feleséget és vettem egy kutyát. Pszichológiát tanultam, újabb állást kaptam, a feleségemet megtartottam és írtam egy könyvet.

Ma sokkal öregebb vagyok, mint régebben. A kutya is. A feleségem korát illetően egy szót sem vagyok hajlandó szólni. Megyek előre: életben vagyok, többet írok és megszokom a New York-i életet. De egy dolgot megtanultam az életben (és komolyan mondom, hogy megtanultam): Soha nem az lesz a vége, ami elterveztél.”

 

Nekem bejön, az élethez némi humor kell és sok önismeret. A halállista ettől van rendben, ember- és plüssállat-ismeret :-), önismeret, önazonosság.

Körút a borítókról itt. A cseh édes, a norvég szép, az angol pedig el van találva.

Amberville cseh borító.jpg

Amberville norvég borító.jpgAmberville angol borító.jpg

Nagyon kellemes időtöltés, a családi szál  miatt is borzongani lehet bele. 

Ha jól észleltem, a magyar fordító Varga Bálint egyben az Agave menedzsere. Gratulálok, szép munka volt! Néznem kell tőlük más könyvet még.

Néhány ismertető más tollából:

Eszkimoczy

Könyvmolyz

A Jeges-Varga páros

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr814979126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thor vagyok 2013.03.14. 22:40:46

Ez tetszik :) Mindig megvetésben részesülök amiatt hogy túlságosan kedvelem az abszurdot, végre valaki más is ezt teszi.

Thor vagyok 2013.03.14. 22:46:47

Sajnos nincs ott az első három fejezet. De ha neked megvan, örömmel venném, ha átküldenéd.

Scala 2013.03.15. 09:23:28

@Thor vagyok: Szia! Igazad van. Eltűnt az egész háttéroldal! Dec. még ott volt! :-( Sajnos nem mentettem le az első három fejezetet.

Kölcsönadhatom az egész könyvet. :-)

Scala 2013.03.15. 09:24:28

@Thor vagyok: Az abszurd pedig menő! :-)

Thor vagyok 2013.03.15. 09:49:48

@Scala: Attól tartok, most egy kicsit messze vagyok ahhoz, hogy kölcsönkérjem, de köszi a felajánlást. Pedig veled istbiz megismerkednék élőben is :) annak ellenére, hogy az itteni listából kitűnik, hogy alapvetően mást olvasunk, de az pont jó, hogy kapok olyan ötleteket, amiket magamtól nem. FBn esetleg? Én sajna valamilyen fogyatékosságban szenvedek, valahogy zsigerileg képtelen vagyok blogolni, pedig többször nekifutottam, úh most pl pár napja FBn tettem közzé gyerekkorom kedvenc abszurd meséskönyvét, amire, nagy fájdalmamra még professzionálisan irodalmár barátnőm is húzta a száját :)

Scala 2013.03.15. 21:28:54

@Thor vagyok: Megnézem a mesekönyvet! Küldesz egy linket a scala.blogok@gmail.com-ra? Kitaláltam valamit a Halállistára, levelezzünk.

Keresek egy mesekönyvet szintén, mert tetszett anno. Nem mainstream volt, és talán nem is kizárólag magyar, hanem kelet-európai mesék, csak a mostohanagyinál (volt ilyenünk, igen) maradt, aki nagyapám halála után eléggé hülyén viselkedett, úgyhogy a könyv elkallódott...

Thor vagyok 2013.03.24. 11:09:41

@Scala: Mondj még valamit róla, hátha megvan vagy van ötletem róla. Nálunk a Nagyapó mesefája sorozatban voltak úgy a 10. kötettől más népek meséi. Mit keresel?