HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek

2008.12.05. 21:00 Scala

Vakság (14.)

José Saramago: Vakság (Ensaio sobre a Ceguiera - 'Esszé a vakságról') /1995./

Európa Könyvkiadó, 2008., fordította Pál Ferenc, változatlan utánnyomás, 385 oldal, 2800,- Ft

 

 

Megjegyzés: Felhívom az olvasó figyelmét, hogy alábbi írás nem klasszikus recenzió, egyetlen fejezetet tárgyal a könyvből, spoilerekkel teletűzdelten.  

******************************************************************

Tizenegyedik fejezet (192-221. oldal)

 

Nehéz téma, agresszió, nemiség, woman power. Metaforikus katarzis és megtisztulás a legvégén. Nem nyomaszt obszcenitásával, pedig szinte minden borzalom benne van, illetve megtörténik, amit nők el tudnak viselni, még anélkül, hogy belehalnának. Az egyik szereplő, ennek ellenére belehal... Na igen...

Megdöbbentően, már-már a szó vallásos értemében emberi, mindez szigorúan merev, sokszor naturalisztikus díszletek, keretek között. Nemcsak elképzeltem, szinte átéreztem a nemi erőszakot; ugyanakkor nem idegenít el az írás, nem borít ki, semmi túlzás vagy hatásvadászat nincs a fejezetben. Minőségi irodalom.  Íme a példa: mindenről lehet írni, csak tudni kell hogyan.

Legszívesebben idemásolnám az egész fejezetet, önmagában, a regény történetétől függetlenül érthető, kevés változtatással a világ egyik legszebb novellája születne belőle. Nem csupán technikailag, a szavak egymás mellé illesztésével nyűgözött le - hozzáteszem sokadszorra - Saramago, hanem a szigorú szerkesztéssel is.  A gonoszról, a rosszról ugyanúgy tud elmélkedni, mint az emberi elnéző megértés, vagy szeretet egyik legszebb példájáról, avagy az előítéletek felett álló női összetartozás megnyilvánulásáról. Az impresszionista megjelenítést váltja naturalista részlet vagy bölcs, általános elmélkedés. Mindig ilyen kifejezések jutnak eszembe: mesteri. Példaszerű. Osztályon felüli. Majd becsukom a könyvet, és elnézegetem a fotóját: bordó mellényben áll a - feltehetőleg saját -, plafonig érő könyvespolc előtt, kicsit sárgás az arcszíne, bár az egész kép sárga, régi már... Zsebre teszi a kezét, és mosolyt ereszt meg ódivatú szemüvege mögül. Gyakori szereplője ez a szemüveg a róla készült karikatúráknak. Mutatok egy ilyen karikatúrát, hogy aztán mély levegőt vegyünk, és belemerüljünk a primitív emberi vágyak mocskába, a tisztálkodás hiányának bűzébe, a nemi vágy elsöprő erejébe, és a női idegrendszer működésének titkaiba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Először helyzetképet kapunk az intézetben uralkodó nyomorúságos állapotokról, és annak lakókra gyakorolt hatásáról. Nem kerülgeti a témát, mégis van a leírásban valami szemlélői, orvosi szenvtelenség.

(...) egy lépést sem lehet úgy tenni a hátsó udvaron, hogy az ember bele ne botoljon egy-egy hasmenéssel küszködő vakba, vagy olyanokba, akik gyötrő székelési ingerükkel viaskodnak, eleinte nagy reményekkel, de végülis hiábavalóan (...) és nem mulasztaná el lejegyezni azt a nyilvánvaló ellentmondást, amely a kevés elfogyasztott és a nagy mennyiségű kiválasztott anyag között mutatkozik, s eképpen talán bizonyításra kerülne az is, hogy az ok és okozat híres és annyiszor idézett viszonya, nem mindig megbízható, legalábbis bizonyos mennyiségi szempontokból kiindulva.

(...) akik láthatóan makkegészségesen jöttek, és most éppen úgy, mint a többiek, föl sem tudnak kelni nyomorúságos vaságyukról (...) 

Sokakat elkapott az erős influenza: lázcsillapító, bármilyen egyéb gyógyszer ami az asszonyok csekélyke személyes holmijában van, csupán néhány tablettányi, szempillantás alatt elfogy. A betegeknek nincs külön segítsége vagy ellátása. Az influenzán túl az idézett emésztőszervi megbetegedések jellemzőek, illetve - elborzasztásképpen - érdemes megemlíteni előrehaladott állapotban lévő két rákos esetet; és az általános éhezést. Legfőképpen az éhezést. A beteget és egészségest egyaránt sújtó éhezést: ne feledjük el ezt, sok mindenre magyarázatot és felmentést adó tény.

A banditák kórterme tele van élelmiszeres ládákkal; a többiek viszont annyira ritkán jutnak ennivalóhoz, és a mennyiség akkor is minimális, hogy lassan az ismerten szennyezett padlóról kénytelenek összegyűjteni a morzsákat. A banditák kórtermében gyakorlatilag romlik az étel, mégsem osztják szét. 

Tetszetős bölcselkedő oldalakkal indítunk tehát, amikor leírást kap, hogy a számbeli fölényben lévő többiek közül többen szervezett fellépésre buzdítottak a zsarnokok ellen, és bár mindenki egyetértett a céllal, az óvatosabbak figyelmeztettek, "hogy általában véve milyen végzetes hatása lehet a pisztolyoknak". Találunk közismert mondást a számbeli fölényről, dialektikus állítást az akaratok összeadódásáról és megsokszorozódásáról "egészen a végtelenig".

Volt egy próbálkozás, az egyik kórteremből indult, hogy nagyobb küldöttséget menesztenek az élelemért a megszokott két fős, minden alkalommal megszégyenített delegáció helyett. Minden kórteremből várták a jelentkezőket, végül mégis magukra maradtak (hála a mindenhol ott lévő, egy vagy két óvatos bölcsnek). Az akció nem bizonyult sikeresnek: furkósbottal megfutamították őket, kegyetlenül elnáspángoltak mindenkit, akit értek, és egy lövés is eldördült, célzottan, emberre. Nem sérült meg senki, azonban itt is elmélkedünk egy sort, vajon, aki a lövést leadta alacsonyabbnak gondolta a tiltakozókat, tehát csak véletlenül lőtt olyan közelre, vagy ellenkezőleg magsabbnak gondolta őket, amikoris el lehet kezdeni aggódni, mert szánt szándékkal meg akart sebesíteni, vagy ölni egyet közülük. Csupán a véletlen műve volt, hogy a rebellis csoport bejelentette melyik kórterem képviseletében jöttek, így csak nekik kellett három teljes napon át éhezniük, nem kollektíven az egész társaságnak. 

A lázadó kórterem lakói ezek után nem tehettek mást, mint hogy ezalatt a három nap alatt ajtóról ajtóra jártak és alamizsnáért könyörögtek, egy darabka kenyérhéjért, és az isten szerelmére, ha még valami más is kerülne mellé, éhen nem haltak, az bizonyos, de sok intő jó tanácsot hallottak, Ilyen gondolatokkal felkopik az állatok, Ha belemegyünk abba, amit mondtatok, hová jutottunk volna, de az volt a legrosszabb, amikor azt mondták nekik, Legyetek türelemmel, legyetek türelemmel, ennél kegyetlenebbül hangzó szavak nincsenek, még a sértegetés is jobb.  És amikor lejárt a büntetés három napja, és mindenki azt gondolta új nap virrad fel, látni kellett, hogy annak a boldogtalan kórteremnek a vezeklése, amelyben az a negyven lázadó vak meghúzta magát, még nem ért véget, mert az ennivaló, amely eladdig húsz embernek sem volt elegendő, olyan kevésre csökkent, hogy még tízen sem tudták elverni vele az éhüket.  

A nyolc oldalon keresztül tartó bölcselkedés, logikai szökelléssorozat talán túlzásnak tűnik, de a fejezet további része - meglátjuk majd - felülírja ezt a benyomást. Mindennek lesz értelme, őszintén szólva a legvégére áll össze, hogy patikamérleg pontossággal adagolta nekünk a történetet José Saramago. Idegnyugtató nyolc oldal ez, mint műtét előtt a Dormicum. 

Utolsó felvezetés ez a részlet illetve témája:

(...) Ez volt a helyzet, amikor utasítás érkezett a banditáktól, hogy újabb pénzösszegeket és értéktárgyakat adjanak át nekik, mivelhogy megítélésük szerint az átadott ennivaló meghaladta már az első fizetség mértékét, amelyről egyébiránt azt állították, hogy nagylelkűségükben többre értékelték. A kórtermek elkeseredetten úgy válaszoltak, hogy egy fitying sem maradt már a zsebükben, az összegyűjtött javakat hiánytalanul átadták (...)

 

...  tehát az arról való elmélkedés, hogy a kórtermek nyilvánvalóan különböző értékű vagyontárgyakat adtak át, továbbá, hogy minden kórterem úgy véli, nyilvánvalóan ők adták a legtöbbet. Szép szép ez a közösködés, és egyenlő elbánás, de ha egyénileg kapna mindenki élelmet az értékeiért cserébe, és nem kellene élőskösőket eltartania, talán jobb volna. Innen már csak egy lépés az a feltételezés, hogy egyesek nem vették komolyan a fenyegetést és maguknál vagyontárgyakat rejtegetnek. Tehát a banditák és a gyanút fogó vakok, nevezzük őket most a szerzővel együtt 'rossz vakoknak', átkutatják valamennyi kórtermet, mely expedíció során

(...) találtak néhány órát és gyűrűt, inkább a férfiaknál, mint a nőknél. Ami a belső igazságszolgáltatást illeti, ez nem lépett túl néhány véletlen pofonon, néhány rosszul irányzott gyönge ökölcsapáson, inkább sértő szavak hangzottak el, egy-egy olyan mondat, amely a régi szónokias vádak körébe tartozott, mint például, Még a saját anyád szemét is kilopnád (...)

Hihető emberi reakciók, gondolatok és viselkedés továbbra is. Időtlen történet, egyetemes érzelmek: az elbeszélői stílus mellett a legnagyobb erőssége a könyvnek. Nem túloz, nem akar sokkolni, lenyűgőzően letisztult, bár nem sallangmentes. A maga gyönyörűségére elbeszélőnk sokat emleget közmondásokat, filozófiai gondolatokat, józan paraszti ész diktálta szokást vagy épp ellenkezőleg zsigeri kapzsiságot. És egyéb zsigeri ösztönöket is. Főként ezekről lesz szó a továbbiakban.

Egy hét múlva a vak banditák üzenetet küldtek, hogy nőre van szükségük. Csak így, egyszerűen, Küldjenek nekünk nőket.

 Hamarosan, de külön postban folytatom...

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr95743386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gallianori 2008.11.07. 16:13:08

Scala!
Cicák? :)

(amúgy crtl+prt scr-nel tudsz képet másolni, majd beilleszteni mondjuk paintbe, és onnan a .jpg már csak egy lépés :))

Scala 2008.11.07. 16:19:45

Édes vagy Noori, köszönöm!

El vagyok maradva a macskás postokkal, pedig még állatorvosnál is voltunk hétfőn.
Hamarosan, legkésőbb hétfőre összehozok egy Arthur & Chloé postot! Ígérem.
Amúgy rászokatk a külön életre, dupla lépcsőzés... Viszont néztem egész jót tett a lábaimnak! Fitness macskák. ;-)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.11.09. 15:04:56

off
rájöttem, h én meg hangoskönyveket fogok kisorsolni (mp3 másolatban) - ha lesz még játékom... első - kedvenc - díjam a Pajzán toldi :p

Scala 2008.11.09. 15:40:20

Rendben, én is remélem, hogy lesz még játékod! ;-)

Nem küldenéd el azt a Saramago karikatúrát, mert eléggé hm. szükségem volna rá; .gifben is jó!

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.11.23. 19:02:10

A fickó zseniális. Ha bevásárolni megy és egy cetlire ráírja, hogy tej, kenyér, 6 db tojás, annak is több az irodalmi értéke, mint a kortárs izzadtságömleny háromnegyedének. :o) Nyugodtan másold ide a fejezetet! ;o)

Scala 2008.11.23. 21:43:10

Szia Trex,
Szerintem is! Örülök, hogy itt jártál. :-)))
A Megvilágosodást olvastad? Ott vannak ilyen élelembeszerzős-reggelizős részletek.

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2008.11.24. 20:49:05

Eddig minden rendben, nem akadtam ki...

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.11.25. 02:08:03

Én is örülök, hogy ide tévedtem. Illetve dehogy tévedtem, találtam! ;o) Saramago nagyon-nagyon jó, én meg jelentkezem a fanklub szerepére. (Bár, ha oldalra pillantok, látom, hogy a Vakság pl. még jókora foghíj a polcomon.)

Állítólag Saramago nehéz olvasmány, mesélték. Szerintem meg pár oldal Saramago után nehéz olvasmány a bármi más. :oD Nem tudom, hogy Lukács Laura, Székely Ervin és Pál Ferenc jó fordítói munkát végeznek-e, mert nem tudok többet portugálul, csak annyit, hogy moment please, de ennek ellenére elégedett vagyok. Öröm, hogy néhány sötét lelkű kiadó végre valahára teljes vehemenciával az öregre fenekedett a Nobel-díj után. A Megvilágosodást meg a Minden egyes nevet külön szeretem, de a kedvencem A kolostor regénye.

A cetlit csak úgy mondtam (ha már bevásárló cetli, inkább Eco ragadt meg bennem, az azért populárisabb :oD).

Saramago akkor is irodalmibb a kortársainál, amikor egy átutalási megbízáson tölti ki a devizanem három betűs kódját, nyomtatott nagybetűkel. :o)

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.11.25. 02:08:41

ui.: Nem tudom, hogy jó munkát végeznek-e, csak sejtem.

Scala 2008.11.25. 09:28:11

Trex :-))).
Szerintem jók a fordítások, és Lukács Laura tanulmányaiból arra következtettem, nemcsak érti, átérzi José Saramago világát.

A devizanemes hasonlaton sokat mosolyogtam.
Én beszereztem az összes fellelhető kötetet, mivel nem volt időm az összesre kölcsönadtam. Így járt a Kolostor regénye is. Jelenleg a Vakság, Ricardo Reis halálának éve, és a Megvilágosodás van a polcon.

Szerintem is, néhány oldal után hozzászokik az ember az írásjelek sajátos használatához, majd hagyja magát továbblendíteni. Mindig az olyan könyveket, filmeket szerettem amelyek bevonnak a saját atmoszférájukba (értsd van nekik ilyen: külön világuk). Saramagonak van. Legalábbis az eddig olvasott könyvei alapján ezt szűrtem le.

Jó ötlet a fanklub. ;-) Megértelek.

Kar Ate 2008.12.07. 21:33:48

off: nem igazán fogom, hogy ezek a kommentek, hogy kerültek ehhez a posthoz?
on: megint remek írás Scala!
A történet dinamikája emlékeztet több műre, amely diktatúra/zsarnokság kialakulásáról szól (akár. Állatfarm, Legyek ura stb.), ez már önmagában egy érdekes dolog.
Kapásból valahogy a Gulagra asszociáltam (Anne Applebaum, Szolzsenyicin elsősorban) és bocs azoktól, akiknek ÁVH-s, nyilasból lett karhatalmista, bolgár párttitkár vagy orosz tiszt felmenőjük volt. Nem azért, mintha a német lágerek nem lettek volna szörnyűek, de a Gulagra tipikusan jellemző volt, hogy a táboron belül bűnözői csoportok domináltak és hasonló dolgokra kényszerítették a többieket. Azaz a diktatúrán belül kialakult egy talán még szörnyűbb, mert teljesen kontrollálatlan, állatias, zsigeri rémálom.
Elég érdekes gondolat az is, hogy az un. bölcsek tartották vissza az embereket a kollektív ellenállástól - nagyon jó meglátás.
Nem régen egy portugál ismerősömmel vacsoráztam, ő fiatal felnőttként még megélte Salazar diktatúráját. Számukra egyértelmű, hogy Saramago onnan meríti az élményeit - viszont ő pl. ezért kicsit úgy is néz rá, mint aki olyan dolgokról ír, mint ami már nem térhet vissza soha. Nem tudom ki, mit gondol, én ennél szkeptikusabb vagyok, jóval időtálllóbbnak érzem az írást és nem csak azért, mert mondjuk Burmában vagy Koreában diktatúra van. Végül is Fukuyamának sem lett igaza (abban, hogy a történelem véget érhet), legalábbis egyelőre...

Scala 2008.12.08. 13:37:40

Köszi Kar Ate,
ez a rész, hogy:
"és bocs azoktól, akiknek ÁVH-s, nyilasból lett karhatalmista, bolgár párttitkár vagy orosz tiszt felmenőjük volt." :-D

Szerintem nem járnak ide olyanok, de majd lehet egyszer idetalálnak... :-DDD

"Nem azért, mintha a német lágerek nem lettek volna szörnyűek, de a Gulagra tipikusan jellemző volt, hogy a táboron belül bűnözői csoportok domináltak és hasonló dolgokra kényszerítették a többieket. Azaz a diktatúrán belül kialakult egy talán még szörnyűbb, mert teljesen kontrollálatlan, állatias, zsigeri rémálom."
Ez így igaz, és a Vakságban a hatalom egyrészt magára hagyja az embereket, és szükségszerű, hogy az erőszak alkalmzásának monopóliumát megkaparintja egy csoport. Szinte államelméleti tankönyvpélda is lehet a történetnek ez a része.

"Elég érdekes gondolat az is, hogy az un. bölcsek tartották vissza az embereket a kollektív ellenállástól - nagyon jó meglátás."
Nekem erről is az állam szervezés, annak pl. ókori formái jutnak eszembe.

A portugál történelemben el kellene merülnöm, de számomra a Vakság (és a Megvilágosodás is) nagyon aktuális könyvek, nem érzem meghaladottnak.
Talán jobb, ha az ember távolabbról szemléli, meglátja benne azt, ami egyetemes; a konkrét helyett.
Azt hiszem én Márai Sándor egyes könyveivel vagyok így, mint a portugál ismerősöd José Saramagoval.

Scala 2008.12.08. 13:39:05

jav. államszervezés; egy szó

Kar Ate 2008.12.08. 21:26:42

A bölcseket nem úgy értettem, hanem, hogy tényleg mindig van pár ember, aki visszatartja a többit olyasmitől, amivel tényleg eredményt lehetne elérni, azzal, hogy a világot nem lehet megváltani, meg nem eszik forrón a kását, holnap is nap, jobb ma egy veréb meg mit tudom én. ez egy csomószor igaz is, de amikor tényleg csinálni kellene valamit, akkor rosszul jön. tiszta társasházi közgyűlés. mondjuk a Megvilágosodás meg pont nem erről szól, de nem tudom melyik az életszerűbb.

Scala 2008.12.09. 03:57:43

Jaaa, totál félreértettem 'a bölcseket', akkor.
Igen, én is úgy gondolom, teljesen egyetértek! :-)))