HTML

Külcsín és Belbecs

"Eddig csak az csinált a világban valamit, akinek nem voltak határozott tervei." (Oscar Wilde)

Friss topikok

Blog szépirodalom-őrülteknek

2008.03.25. 09:00 Scala

Heti Válasz: Könyörgök el a kezekkel G.G.M.-től!

 
Felhúztak, beírtam... 
Alábbi levelet a Heti Válasz Téka irodalmi rovatának (szerkesztő: Osztovits Ágnes) "Nyolcvanéves Gabriel García Márquez"  című egyoldalasának hatására "kellett" megírnom, az inkriminált cikk szerzője Benyhe János.
Linket  kommentben kaptam, Szamárfül küldte el. Köszönet érte ezúton is! :-)
Scannelt oldaltöredék:
 
Tisztelt Szerkesztő Asszony, Benyhe Úr!
 
A Téka rovatban 2008. március 20-án megjelent cikkel kapcsolatos észrevételeimet szeretném megosztani Önökkel. A cikk a Nobel-díjas író-óriás, Gabriel García Márquez nyolcvanadik születésnapja apropóján született.
 
Be kell vallanom, nagyon kedvelem GGM-t. Valamennyi könyvét olvastam, teljes magyarul megjelent életművét itt tisztelhetem a polcunkon. Sajnos nincs módom eredeti nyelven olvasni könyveit, ezért hálás vagyok Székács Vera - szerintem - kiemelkedő műfordítói tevékenységéért.
Talán megértik, vagy pusztán ennek a lelkesedésnek tudják be alábbi véleményem, mindenesetre Benyhe János cikkét nem hagyhatom szó nélkül.
 
A parabolaszerű indító megközelítést nem minősítem, bár Homérosszal kezdeni a cikket, majd tagolt stílusban eljutni Alain Robbe-Grillet munkásságához öt kurta soron belül, elég merész vállalkozás... Itt most csak annyit: véleményem szerint felesleges, okoskodó, szánalmasan ál-intellektuális az első két bekezdés.
 
A harmadik bekezdésben bukik ki a szög a zsákból, ha megengedik, hogy így fogalmazzak: első mondat: "Már "mindent" elmondtak az ünnepeltről". Benyhe úrnak kissé terhes a feladat, nincs hangulata csatlakozni az ünneplőkhöz. Rendben. Csakhogy már a következő mondatával tudtunkra adja a döbbenetes közhelyet, h. GGM életművét tekintve sok könnyvvel büszkélkedik, "mégis egyművű szerzőnek vélik" (Száz év magány). Nem lenne probléma ez a megállapítás, ha a cikk további része eme ostoba tétel cáfolata volna.
 
Már említettem, hogy a szerző valamennyi írását olvastam. Nem foglalkozom szépirodalommal, lelkes műélvezőként vetettem bele magam az olvasásba. Olvasásom fő célja az élvezet és ha valakinek a hatása alá kerülök, óhatatlanul szeretném megismerni összes írását. (Azt hiszem jó a monotónia tűrésem...; Szabó Magdával ugyanez történt. Így jártam Salman Rushdie-val és José Saramagoval is, ők az idei "felfedezettek").
Nos, GGM nem egy művű szerző. A pátriárka alkonya merőben más írás például,mint a Száz év magány: stílusában, központozásában, témájában, hangulatában. Az Egy emberrablás története megintcsak eltérő jellegű írás, amelyben a helyzet vagy a szereplő környezetétől függően váltogatja stílusát GGM, miközben lineárisan és dokumentum-film-szerűen követ végig egy hónapokig tartó túszejtési akciót. Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, pedig egy olyan briliáns nagy-novella, hogy egyes vélemények szerint "az egész Márquez egy könyvben", és ilyen rövid műbe belesűríteni mindezt, a valódi ok, amiért Nobel-díjjal jutalmazták. de csak a Száz év magány megjelenése után "merték" odaítélni neki, mert mégiscsak hogy jönne ki, hogy egy 120 oldalas könyvért lehet Nobel-díjat kapni... Ez persze csak egy vélemény, halottam valahol, talán egyet is értek vele. Mindenestre a Száz év magány és az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája is nagyon tetszett.   
 
A cikk nem ír ezekről a könyvekről. Vajon miért? Szó van azonban Macondoról (tipikus gumicsont azoknak, akik olvasták az EGY művet), rengeteg dél-amerikai szerzőről, aki "véglegesen felrajzolta Spanyol-Amerikát a világirodalom térképére" (felsorolás, amelyből GGM az egyik), a francia új regény stílusgyakorlatának kiüresedéséről, GGM politikai nézeteiről.  
Nincsenek idézetek a szerzőtől. Vajon miért? Pedig Magvető Kiadónál megjelent például Piedad Bonnet válogatása, A világ, ahogyan Gabriel García Márquez látja címmel. Remek kis gyűjtemény, azoknak is, akik nem ismerik a szerző írásait, sok riport, nyilatkozat, bölcsességeinek sorozata, kulcsszavanként tematizálva.
A záró bekezdés egy lexikális felsorolás tejszínhabbal dúsított változata a szerző életéről. Pedig GGM önéletrjazi regényt jelentetett meg: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel, aminek megismerése után sokkal személyesebb és meleghangúbb ismertetőt ír akár egy tizenhat éves lelkes gimnazista...
Végül pedig kicsinyes, felháborító és minősíthetetlen azzal zárni a cikket, hogy "Betegeskedve és szívósan. És nyugton. Nincs gondom az anyagi helyzetemre(...)". Magam részéről reméltem is, hogy GGM szellemi tulajdonával jól sáfárkodik, aki ezzel van megbízva. Miért került ez így ide, vajon miért?
A záró két sor bensőséges viszonyt feltételez, tegeződő kedvesség: "Megértél így nyolcvan évet. Isten, éltessen, Gabo!" Egy ilyen cikk után, vajon miért?
 
Érthetetlen, hogy egy csodálatos művekkel büszkélkedő, nagy örömünkre magas kort megért szerzőről, sekélyes, magyarosan kaotikus, kicsinyes, a cikk "elkövetőjét" előtérbe helyező írás születik. Ráadásul egy ilyen kerek évfordulón. Egy olyan szerkesztő gondozása alatt, akitől minőségi, színvonalas munkát szokott meg az olvasó.
Vajon miért? Vajon miért? Vajon miért?
 
Kérem Önöktől észrevételeim szíves megfontolását.
 
(elköszönés, aláírás is volt, természetesen) 

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr34395445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kar Ate 2008.03.26. 19:05:35

És még csodájuk, hogy a magyar olvasók új generációja harrypotteren nő fel? egy ilyen cikk után (olvastam én is) az embernek elmegy a kedve a dél-amerikai irodalamtól kezdve a poszt IIVH francia irodalomig mindentől. Egyébként elég jellemző ez a cikk 2 szempontból is:
1. GGM írásai sztem kétségbevonhatatlanul magas színvonlaúk és sajátos, megával ragadó atmoszférával rendelkeznek - ahelyett, hogy örülnénk annak, hogy ilyenünk van és kicsit magunka oltanánk, még egy ilyen alkalommal is előszedjük a bús-irigy gúnyánkat oszt ráhúzzuk
2. Elképesztő, hogy egy viszonylag nagy olvasótáborral rendelkező lap miért nem olyan szerzőt szólaltat meg ezen alkalommal, aki ért is Marquezhez és szereti is, miért a holdudvart etetik (én szoktam venni HV-t, szóval ez most itt nem egy ballib megjegyzést volt). EZ JELLEMZŐ.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.03.26. 23:43:40

ez a "kifonnyadozó" elég erős :)
majd megnézem

teccik a "könyörgöm" címke :D

nálam Stolcz László könyve után csökkent GGM helyi értéke - mert ráébresztett az őt megelőző nemzedékre. Érdekes a téma...

egyszeri_olvasó 2008.03.26. 23:46:47

Vazze, megint egy üresfejű sznob blogja.
Tipikus. Ha valami nem úgy megy, mint ahogy te szeretnéd, péld. nem úgy fogalmaznak meg egy újságcikket, rögtön jön a harrypotterezés.
Nem unjátok még? Mer én nagyon. Most jöttem ide először, de asszem utoljára is. Ezért a szófosásért qrvára fölösleges volt.

Scala 2008.03.26. 23:47:25

Fül: Szép Éjszakát!
Na igen, az elődök...
Köszi a könyvtippet elolvasom.
Nekem örök kedvenc marad, azért, azt hiszem!

Az király ötlet volt, nem? Mármint a címke...

Scala 2008.03.26. 23:49:21

Egyszeri_olvasó: Good Bye!

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.03.26. 23:58:24

azt nem értem, hgy kerük elő RGrilelt - majd kérdezd meg a nevemben... :)

Scala 2008.03.27. 00:11:53

Köszi! Megtörtént!
És AZT is megkérdeztem külön, ha már ott jártam! :-)
Jó Éjt!

Scala 2008.04.03. 09:45:58

Persze nem válaszoltak... :-(

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.04.12. 21:07:44

Hát nem egy nagy cikk, de nem kellett volna így legyalulni... azért nem olyan rémes.

tewton 2008.04.13. 05:45:28

bah.
Szia Scala, a konyvesblogrol jöttem át.
Azért a következőt vedd figyelembe: a Heti Válasz nem a Jelenkor, pl. Ez egy politikai folyóirat, irodalmi részleggel. Egy erősebb középiskolai szintnél, kedvcsináló kommemoratív cikknél itt nem kell többet várni. Előre adott terjedelemben ráadásul.
Egy ilyen cikkre nem fognak választ és reakciót várni. Én se tenném. Írj a szerző emiljére, oszt' kész. Jó eséllyel hasonlókat mond, mint én fentebb.

Másrészt, ha kritizálsz, sose hozd előtérbe magad. Legyél inkább távolságtartó. Ha tényleg olyan a szöveg, akkor a hibái magáért beszélnek. Mutass rá elegánsan. Nézd meg, ezt írod: "kicsinyes, felháborító és minősíthetetlen" -- ebből a 3 jelzőből egy is elég, ha jól helyezed el, így meg rontják egymás hatását.

Scala 2008.04.13. 13:51:54

Szia tewton,
eredetileg e-mailre küldtem, semmilyen választ nem kaptam...
Igazad van, a jelzőket illetően. Elfogult vagyok az én nagy favoritommal kapcsolatban, lehet, hogy elragadott a hév...
Erősebb középiskolai szint: utalok arra, hogy egy lelkes gimnazista jobbat írt volna, szerintem. Ez a cikk inkább jellemzően egy bizonyos generációhoz tartozó magyar felnőttek megközelítése. A szerzőt helyezi előtérbe, lekicsinyli ami nagyszerű, és azon morfondírozik, vajon mitől is milliomos GGM... :-)

Ez a mentalitás sajnos jellemző és engem személy szerint viszolyogtat. Lehet, hogy a dühöm némelyeknek túlzó vagy nevetséges, de semmit nem vonnék vissza a levélből...

Még a provokatív/sokkoló stílus ellenére sem válaszoltak, úgyhogy mindegy is...

Köszi, hogy jöttél!
Üdv: Scala

Scala 2008.04.13. 13:53:18

Ja, és a tanácsaidat természetesen megfontolom, megfogadom. Köszönet érte! ;-)

tewton 2008.04.13. 23:32:42

"Ez a cikk inkább jellemzően egy bizonyos generációhoz tartozó magyar felnőttek megközelítése."

micsoda pozitivista hozzáállás :) de jogos

Enok mester 2008.04.14. 14:30:04

Kedves Scala,
én nem érzek semmi gondot ezzel a HV-cikkel. A Te szösszenetedben ellenben igen. Pl. azt, hogy Márquezt egy művű szerzőnek vélik, az nem Benyhe megállapítása, hiszen ő is E/3-ba teszi ezt, miszerint mások annak vélik.
Ennek dacára Te el kezded csepülni ezt a megjegyzést, egyenest Benyhének címezve, holott ő csak mások véleményét tolmácsolja.
Továbbá: a Száz év magány 1967-ben jelent meg. Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája 1981-ben. Nobel-díj: 1982. Innentől kezdve böszmeség ezt írni, hogy (idézlek): "Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, pedig egy olyan briliáns nagy-novella, hogy egyes vélemények szerint "az egész Márquez egy könyvben", és ilyen rövid műbe belesűríteni mindezt, a valódi ok, amiért Nobel-díjjal jutalmazták, de csak a Száz év magány megjelenése után "merték" odaítélni neki, mert mégiscsak hogy jönne ki, hogy egy 120 oldalas könyvért lehet Nobel-díjat kapni... " - még akkor is, ha ez csak egy vélemény, mint hangsúlyozod.

Olvass alaposan, nézz utána, és aztán jöhet a vitriol.

Scala 2008.04.14. 14:39:40

Ok, valami ilyesmi nekem is rémlett a dátumokkal kapcs.
Szerintem az a tétel, hogy GGM egyművű szerző szemellenzős, és egy kellően járatos szekértője a témának csak akkor említette volna meg, ha utána a cikket ennek cáfolatára szánja.
Benyhe János írása szerintem csapongó és öncélú. Semmi köze nincs egy születésnapi méltatáshoz!

Böszmeség: kijavítom, mert valóban úgy tényszerű.
Áthúzva javítom, hogy látszódjék az utólagosság.

Véleményem a cikkről változatlan...
Ha elolvasod a kommenteket is fentebb, megtalálod miért tartom kiábrándítónak, hogy ilyesmi lejött a Heti Válaszban, Osztovics Ágnes vigyázó szemei ellenére...

Amúgy köszönöm a kritikát, gyere máskor is!

Enok mester 2008.04.14. 14:52:18

"... kellően járatos szakértője a témának..."

Nos, ki is az a Benyhe János? (Forrás: emlekpont.hu)

"Benyhe János (1926 - )

1926-ban született Hódmezővásárhelyen. A budapesti Eötvös Kollégiumban és az ottani egyetem bölcsészkarán tanult és szerzett angol és francia nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Emellett zenei tanulmányokat is végzett. Műfordítói, esszéírói, irodalom- és művelődéstörténészi munkássága a spanyol, portugál és francia nyelvű világ irodalmának és művelődésének hazai megismertetésére irányult. Egyetemi előadóként spanyol nyelvű irodalmakkal, újabban a műfordítás elméleti és gyakorlati oktatásával foglalkozott. Legfrissebb írásai főleg a magyar nyelvi és nemzettudat kérdéseit és általában a korszerű közösségi tudatápolás lehetőségeit tárgyalják. A budapesti Európa Könyvkiadónál, illetve a Corvina Kiadónál kifejtett, több évtizedes szerkesztői, főszerkesztői működése után egy megújuló ország megújuló diplomáciai szolgálatát vállalta: 1990 és 1995 között Magyarország nagykövete volt Brazíliában. Soha semmilyen pártnak nem volt tagja, de a Magyar Írószövetségnek és a Magyar-Brazil Társaskörnek ma is vezetőségi tagja. "

Scala 2008.04.14. 15:36:43

Enok mester, igen, köszönöm a nagy részét ennek már tudtam...
Hidd el, nem azért "gyalultam le" ezt a cikket, mert nagy ellendrukkere vagyok a Heti Válasznak vagy annak irodalmi rovatának.
Csalódott voltam és kiábrándult, hogy Benyhe úr csak ennyit hozott össze, a szerkesztő asszony pedig ezt szó nélkül hagyta lehozni... (vagy ha kifogásolt valamit, az nem volt annyira releváns, hogy a cikket lényegesen feljavítsa).
Szóval, azért tudtam megismerkedni a cikkel, mert olvasom a Heti Választ. Nem mazochizmusból olvasom, sok mindent szeretek az ott megjelent írások közül.

Azt gondolom, hogy a szakmai igényességet és régi hagyományú kultúrát (miszerint egy születésnapi méltatásnak nem annak elmondója/leírója inadekvát ismereteinek fitogtatásáról, illetve személyes frusztráltságáról kellene szólnia), kár volna védeni. Az csak ízléstelen és GGM-hez pláne méltatlan.

Benyhe úr az én érzelmes kitörésemtől nem lesz sem jobb, sem rosszabb műfordításelméleti egyetemi előadó...

A cikk azonban nem lesz jobb, attól hogy Benyhe János követte el. Igen sok kifogásolnivaló van benne.
Ha nem a teljes egésze...
Méltatlan, kár volt.
Nem árt hozzászokni, hogy az emberek lassan leszoknak a tekintélyelvűségről...

Kérlek ne vedd személyes támadásnak, hogy nem értünk egyet.

Enok mester 2008.04.14. 15:56:07

Részemről semmi gond, sőt megtisztelsz.

Ugyanakkor számomra továbbra is pozitív olvasata van a HV-cikknek. Arról szól, hogy lehet, hogy mindent leírtak már GGM-ről, lehet, hogy egyesek szerint egy művű író stb., ez mind nem számít, a lényeg, hogy Isten éltesse és köszönjük stb. Mondhatnak jót-rosszat róla, ő akkor is GGM. Ezt írta meg kb. Benyhe. Szerintem.

Kar Ate 2008.04.14. 21:29:57

Szerintem ez a cikk kb. olyan, mint Húsvétkor azt írni, hogy Jézus tkpen zabigyerek volt - valakik szerint - és az egész históriával csak ezt akarták fedezni, hogy - mások szerint - egy szekta vezér volt, aki nem is halt meg, megint mások szerint törvénytalen kapcsolatot folytatott Mária Magdolnával, amit aztán próbáltak szépíteni, de azért éljen a feltámadás!
Benhye J tiszteletreméltó ember, de egyetértek Scalával abban, hogy ez nem helyezi védelem alá a konkrét cikket. A cikk ui. nem GGM-ről szól, hanem a cikkíróról és ez nem illik az alkalomhoz és akkor sem méltó egy laphopz, ha az történetesen politikai lap, nem irodalmi.
Kímélni meg minek, sok jó eddig sem jött ki belőle.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.06.25. 18:10:55

Én most olvasom a Szerelem a kolera idejént (azt hiszem fogok róla írni saját blogomban, mert eddig iszonyúan tetszik!). A biztonság kedvéért addig nem jövök vissza ide, amíg végig nem olvastam, nehogy valamelyik lelkes vagy csalódott olvasó lelője a poént, vagy lelőjön bármilyen poént e könyvvel kapcsolatban.

Csak egyetlen megjegyzés a bloghoz: légyszí, Scala, tégy ki valami archívumot vagy címkejegyzéket, mert kurvára idegesítő ez a lapozgatás! Egyébként tök oké.

Scala 2008.06.25. 18:51:49

Rendben! :-)
Tudod valahogy leszedtem oldalról az archívumot és nem bírom visszatenni! Rajta leszek, már egyszer Szamárfül/Murci el is magyarázta hogyan...

Nekem is nagyo-nagyon tetszett a Szerelem a kolera idején, júliusban lesznek posztok GGM könyvekről, addigra talán Te is végzel vele! ;-)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.07.01. 16:20:04

r:rovatnév - ezt a címkék közé és kész

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.07.01. 19:46:16

No, elolvastam, pont júliusra :-), és írtam is róla. Nem okozott csalódást, nagyon nem. Azt hiszem ott lesz emlékeimben az igazi nagy-nagy regények között, amelyekre mindig jólesik majd visszagondolnom.

Érdekes volt, ahogy elolvastam Florentino Ariza és Fermina Daza élettörténetét addig a bizonyos ravatali jelenetig, arra gondoltam: "na és ezek után hogyan tovább?" De G.G.M. megoldotta. Mondjuk, bíztam is az öregben, hogy képes lesz rá.
:-)

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.07.02. 18:32:09

Még a HV-cikkhez:

szerintem se a kritika-irodalom csúcsteljesítménye, és meg is érdemli, hogy kritizáljuk.

Ugyanakkor a kritika kritikája meg bájosan (persze pont ezért szerethetően) amatőr lett. Ha az volt a célja, hogy levezesd a gőzt, akkor végülis megérte megírni.

Üdv.

Scala 2008.07.02. 21:18:50

Amolyan lelkes GGM rajongói felháborodásnak szántam! ;-)